Salamon története elválaszthatatlan Dávid alakjától, bár mintha a híres fiú a bibliai szövegek mennyiségében és változatosságában is elmaradna apja mögött. Salamon hagyatéka azonban első pillantásra is izgalmas, ha pedig egy kissé belemélyedünk, akkor nyo
[Részletek...]

A szerző ifjú kamaszként meg- és átélője volt a második világháborús éveknek, a pécsi zsidóságot ért jogsértéseknek, meghurcoltatásuknak, majd deportálásuknak. Írásait személyesen megélt tapasztalatai hitelesítik. Könyve első fejezetében személyes történe
[Részletek...]

A kötetben közölt tanulmányok 1969 és 1995 között készültek. Legnagyobb részükben a magyarországi humanizmus elméleti kérdéseivel, forrásvidékével, meghonosodásával, munkásaival, specialitásaival foglalkoznak. Így az újplatonizmus hazai megjelenésével, gy
[Részletek...]

A könyv az ír-magyar kultúrtörténeti párhuzamok és kapcsolatok kutatásának több mint félszáz évre visszatekintő eredményeiből kiindulva egy jelenleg még kevéssé vizsgált területre kalauzolja az olvasót. Magyar és más közép- és kelet-európai bevándorló és
[Részletek...]

Haldokló hattyú – szép emlékezet. Mintha Petőfi metaforája lenne a vezető motívuma L. Simon László új könyvének. Úgy bukkan fel a szövegben, az egyes irodalmi esszék szövetében, majd tágasabban, a lélek országútján, olyan természetességgel és éltető őszin
[Részletek...]

BÖRTÖNTANÍTÓ Igen kétségkívül ez a legjobb amit velük tehetek. Felrobbantom a Csillagbörtönt. Ez a legjobb amit velük és magammal tehetek: a levegőbe röpítem mindnyájunkat. A robbanás a központi körfolyosóról indul ott fogok ülni én a detonátorr
[Részletek...]

„Kigombolt blúz, kastélyod elillan. Elkényezte- tett vadrósák, sipító tsend fényes kúpolánk a- latt. Búdoár, keringő víg molylepkék, ridíkül, míly kints kiván leendni. Tsinos hazugságok, mint ütemre járó parkett- tánczósok típegése.” Születik
[Részletek...]

Macuo Basó (1644–1694) az egyik legismertebb japán költő, rövid versei a nyugati szépirodalomra is jelentős hatást gyakoroltak. Magyarul már több kötete megjelent, útinaplói azonban most kerülnek először az olvasók elé. Fordítójuk, Kolozsy-Kiss Eszter 4-5
[Részletek...]

Napjaink tudományos életének jellegében és nagyságrendjében szinte egyedülálló vállalkozása a most megjelenő antológia, mely a Magyar Remekírók sorozat harmincegy éve megjelent Magyar gondolkodók – 17. század című kötetének rég várt folytatása. A felvilág
[Részletek...]

Ha az esztétikai tudás máig megjelent egésze történeti képződmény, az újkori modernség kultúrájának egyik funkciója, akkor a tudásnak ezt az alakzatát feltételei nélkül vizsgálni éppoly hiba volna, mint valami egységes cél felé való törekvést számon kérni
[Részletek...]

A Csengő-bongó meseutcában az író varázslatos utazásra kalauzolja el az olvasót, ahol a kutya beszél, az elefánt ormányából üdítő fröcsköl elő, répaeső esik, a szamár repül, a fáradt Nap pedig elalszik. A török író 1966-ban született Kahramanmaras Andiri
[Részletek...]

A Nyugat 1930-as első számában minden magyarázat nélkül jelent meg először a folyóiratban egy „népballada”. Címe: A szarvasokká vált fiúk, alatta zárójelben: „Román népballada Bartók Béla gyűjtéséből”. Végén megtudjuk, hogy fordította: Erdélyi József. A t
[Részletek...]

Kazinczy számára Kossuth fellépése jelentett valamiféle sokkhatást. A hagyományos történetírás úgy látja, hogy a feudális Kazinczy a polgári világ Kossuthjától rettent vissza, amikor Catilinához hasonlította. A kérdés bonyolultabb. Saját hajdani tüzességé
[Részletek...]

Az alcímben jelzett vita a 19. századi magyar demokratikus kultúra első nagy szellemi tusája, amelyről mindeddig részigazságok vagy félrevezető prekoncepciók alapján készített írások láttak napvilágot. A szerző új szemlélettel és hitelt érdemlően igazolja
[Részletek...]

Amikor 1992-ben Mócsai Gergely eljött az egyetemi lapunk szerkesztőségi ülésére, azonnal láttam, hogy egy nem akármilyen költői pálya vette kezdetét, és azonnal tudtam, hogy nagyon sok várható ettől az induló költőtől. Másrészt akkor, ott, egy életre szól
[Részletek...]

Nagy Gábor (1972, Körmend) Bella István-díjas költő, író, irodalomtörténész negyedik kötete az elmúlt nyolc évben keletkezett versek gyűjteménye. Az emlékezet működése, a múlt-felejtés és jövő-felélés: csak néhány a létkérdések közül, amelyek Nagy Gábor k
[Részletek...]

Szepes Erika írja a kötet (a haikut általában, a szerző alkotását végigelemző) tanulmányában: „Tragikum, abszurd, paradoxon, lírai kép – nem zárják ki egymást. Megférnek abban a műfajban, aminek lényege, hogy az élet teljességét mutassa 17 szótagban.”
[Részletek...]

A tizenhatodiktól a tizenkilencedik századig éltek azok a magyar nők és férfiak, akikről ezek a történetetek szólnak. Nincs bennük szemernyi kitalálás sem – a szerző régi források, emlékiratok, levelek, krónikák segítségével gyűjtötte be ezt a tíz történe
[Részletek...]

„Hát te itt vagy? Igen. Korán keltél. Nem tudtam tovább aludni. Megijesztettél. Igen, miért? Azt hittem, elmentél. Nem, nem mentem el. Mit írsz? Leírom a tegnapot. Majd megmutatod nekem? Persze. Elárulod, hogy kezdődik? Igen, így: >> Hát, jó estét! Jó est
[Részletek...]

A szerző három regénye (Rozehán Neti – 2003; Proletár dekameron – 2005; Kopogtat a világvége – 2009) után az ótestamentumi Eszter könyvét eleveníti fel új regényében, amely a két és félezer évvel ezelőtti hatalmas Perzsa Birodalomban játszódik. A zsidó né
[Részletek...]